NapelemkalkulátorRöviden: a kWh azt méri, mennyi energiát használtál el vagy termeltél, a kW azt, milyen gyorsan. Egy 2.000 W-os (2 kW-os) gép fél óra alatt 1 kWh-t fogyaszt, egy 100 W-os tíz óra alatt. A villanyóra kWh-ban számol, a villanyszámlán is ez szerepel, és a napelem termelését is kWh-ban mérjük. A napelem méretét viszont kWp-ben adják meg: ez a panelek csúcsteljesítménye, nem a termelésük. Magyarországon 1 kWp évente ~1.226 kWh-t termel déli, 30°-os tetőn.
Mit jelent a kWh?
A kWh a kilowattóra rövidítése. A „kilo” ezret jelent, a „watt” a teljesítmény, az „óra” az idő. 1 kWh tehát az az energia, amit egy 1 kW-os, azaz 1.000 wattos készülék egy óra alatt használ el:
energia (kWh) = teljesítmény (kW) × idő (óra)
Néhány példa, ugyanarra az 1 kWh-ra:
- 1.000 W × 1 óra = 1 kWh
- 2.000 W × 0,5 óra = 1 kWh
- 100 W × 10 óra = 1 kWh
A kisebb és nagyobb egységek: 1 kWh = 1.000 Wh (wattóra), 1 MWh (megawattóra) = 1.000 kWh. Fizikai mértékegységben 1 kWh = 3,6 MJ (megajoule). Ez akkor jön jól, ha a gázszámlát vetnéd össze az árammal: a földgázt MJ-ban számlázzák.
A helyes írásmód kWh, nem „kW/h”. A kWh szorzat (kilowatt szor óra), a „kW/h” osztást jelentene, ami más mennyiség.
Mi a különbség a kW és a kWh között?
A legkönnyebb az autóval elképzelni: a kW olyan, mint a sebesség (km/h), a kWh olyan, mint a megtett út (km). Hogy mennyi utat tettél meg, az a sebességen és azon múlik, meddig mentél. Ugyanígy: a kWh a teljesítményből és az időből jön ki.
| Egység | Mit mér, és hol látod |
|---|---|
| kW (kilowatt) | Teljesítmény: mennyi energiát használ egy gép egy adott pillanatban. A típustáblán (W-ban), az inverteren. |
| kWh (kilowattóra) | Energia: mennyit fogyasztottál vagy termeltél egy idő alatt. Villanyszámla, villanyóra, energiacímke, napelem-ajánlat. |
| kWp (kilowatt-peak) | A napelem csúcsteljesítménye szabványos laborfeltételek mellett. Napelem-ajánlat, a panel adatlapja. |
Ezért a kW és a kWh nem váltható át egymásba idő nélkül. Arra a kérdésre, hogy „1 kW hány kWh”, csak az a válasz, hogy attól függ, meddig működik: egy óra alatt 1 kWh, tíz óra alatt 10 kWh.
A kWp a napelemes ajánlatok egysége. Azt mutatja meg, mennyit adnak a panelek merőleges, erős napsütésben (1.000 W/m²) és 25 °C-os cellahőmérsékleten. A tetőn ez ritkán teljesül, ezért egy 10 kWp-os rendszer nem termel óránként 10 kWh-t: csak egy derült nyári dél körüli órában jár a közelében, reggel, este és télen jóval kevesebbet ad. Ami a döntéshez számít, az az éves termelés kWh-ban. Ezt az 5 kW-os és a 10 kW-os rendszerről szóló cikkünk hónapról hónapra megmutatja.
Hogyan számold ki egy készülék fogyasztását?
A legegyszerűbb a képlet: a típustáblán álló teljesítmény (W) szorozva az üzemidővel. Ha egy vízforraló típustábláján 2.000 W áll, és naponta összesen 6 percig (0,1 óráig) forral, az napi 2 kW × 0,1 óra = 0,2 kWh, egy hónap alatt ~6 kWh.
Ez a módszer a folyamatosan, teljes erővel működő gépeknél (vízforraló, hajszárító, vasaló, sütő) jól közelít. A ki-be kapcsoló gépeknél túlbecsül. A hűtő, a klíma és a hőszivattyú kompresszora csak az idő egy részében megy, és nem mindig teljes erővel, ezért a típustábla teljesítménye szorozva 24 órával jóval több a valóságos fogyasztásnál.
Ezeknél a gépeknél az EU-energiacímke a jobb forrás. A hűtő címkéjén az éves fogyasztás áll kWh-ban, a mosógép és a mosogatógép címkéjén a 100 programra (ciklusra) jutó kWh, az eco programmal mérve. Az Európai Bizottság szerint így alakult a 2020-ban eladott készülékek átlagos fogyasztása:
| Készülék | kWh/év | kWh |
|---|---|---|
| Hűtő | ~181 | ~0,5 naponta |
| Mosogatógép | ~174 | ~0,8 egy programra |
| Mosógép | ~96 | ~0,14 egy kg ruhára |
Egy mai hűtő tehát naponta ~0,5 kWh-t fogyaszt. Az 1990-ben eladott hűtők átlaga még ~477 kWh/év volt (~1,3 kWh/nap): a régi listák ezért mutatnak sokkal nagyobb számot. Ha a sajátodét keresed, nézd meg a címkéjét, vagy a típusszám alapján a gyártó adatlapját.
A kWh a villanyszámlán és a villanyórán
A villanyóra a házba bejött áramot kWh-ban számolja, a számlán a két leolvasás közötti különbség szerepel. Hogy melyik szám a fogyasztásod a kijelzőn, és mit jelent rajta az 1.8.0 vagy a 2.8.0 kód, azt a villanyóra leolvasásáról és a digitális villanyóra leolvasásáról szóló cikkünk mutatja meg lépésről lépésre.
Hogy 1 kWh hány forint, az a szolgáltatói tarifán, az éves fogyasztásod mértékén és napelemnél az elszámolás módján múlik. A mai lakossági árakat, a kedvezményes sávot és a napelemmel visszatáplált áram árát a szaldó és bruttó elszámolásról szóló cikkünkben tartjuk naprakészen.
Hány kWh-t termel a napelem?
A napelem méretét kWp-ben adják meg, a termelését kWh-ban mérjük. A kettő között a napsütés teremt kapcsolatot. Az EU JRC PVGIS adataiból, a magyarországi irányítószám-körzetek átlagával számolva 1 kWp napelem déli, 30°-os tetőn évente ~1.226 kWh-t termel. A legkevésbé napos körzetekben ~1.160, a legnaposabbakban ~1.260 kWh. Keleti vagy nyugati tetőn kevesebb.
Az éves szám mögött nagy évszakos különbség van. Ugyanez az 1 kWp nyáron napi ~4,8 kWh-t ad, decemberben napi ~1,3 kWh-t.
Ebből már kiszámolható, mekkora rendszer kell: az éves fogyasztásodat (kWh) elosztod ~1.226-tal, és megkapod, nagyjából hány kWp fedezi éves szinten. Egy mai hűtő évi ~181 kWh-ja például ~0,15 kWp-nyi napelem éves termelése. Egy évi 3.000 kWh-t fogyasztó háztartásnak ~2,5 kWp, egy 6.000 kWh-snak ~5 kWp felel meg déli tetőn. A kWp-ből a panelszámot a napelem panel méretekről szóló cikkünk adja meg.
A saját címedre, tájolásodra és villanyszámládra a kalkulátorunk számolja ki a termelést és a megtakarítást, az irányítószámod körzetének napsütésével.
kWh és kW az akkumulátornál
Az akkumulátornál mindkét egység szerepel, és mást jelent. A kWh a kapacitás: mennyi energiát tárol. Egy 10 kWh-s akkuban annyi energia fér el, amennyi egy 1 kW-os fogyasztót tíz órán át működtet. A kW a teljesítmény: mennyit tud egyszerre leadni. Ettől függ, hogy egyszerre hány gépet bír el. Hogy az akku hogyan kapcsolódik a napelemhez és az inverterhez, azt a hibrid inverterről szóló cikkünk mutatja be, azt pedig, hogy áramszünetben meddig bírja, a napelem áramszünet esetén szóló cikkünk számolja ki.
Gyakori kérdések
1 kW hány watt?
1 kW = 1.000 W. A „kilo” előtag ezerszerest jelent, tehát a wattban megadott teljesítményt 1.000-rel osztva kapod a kW-ot: egy 1.800 W-os porszívó 1,8 kW.
Mennyi 1 kWh áram ára?
Ez a tarifán múlik: a lakossági ár a kedvezményes sávon belül alacsonyabb, fölötte magasabb, napelemnél pedig az elszámolás módja is számít. A mai árakat a szaldó és bruttó elszámolásról szóló cikkünkben tartjuk naprakészen.
kW/h vagy kWh a helyes?
kWh. A kilowattóra a kilowatt és az óra szorzata. A „kW/h” osztást jelentene, és nem az energia mértékegysége.
1 kWh hány MJ?
1 kWh = 3,6 MJ. Fordítva: 1 MJ ~0,28 kWh. Így vethető össze a gázszámla (MJ) az árammal (kWh), például ha gázkazánról hőszivattyúra váltanál.
Hogyan számolom ki, hány kWh-t fogyasztok havonta?
A legpontosabb a villanyóra: olvasd le ma és egy hónap múlva, a két szám különbsége a havi fogyasztásod kWh-ban. Az éves elszámoló számlán az éves fogyasztás is szerepel. Egy-egy gépre a típustábla teljesítménye szorozva az üzemidővel ad becslést, a hűtőnél és a mosógépnél az energiacímke.