NapelemkalkulátorRöviden: a két típus ugyanabból a szilíciumból készül, a különbség a kristályszerkezetben van. A monokristályos cella egyetlen, hibátlan kristályból áll, a polikristályos sok apró kristályból. A kristályhatárokon elvész a fény által felszabadított elektronok egy része, ezért a poli panel hatásfoka mindig kisebb volt. Sokáig az alacsonyabb ára miatt érte meg, de 2025-ben a világon gyártott ~706 GWp panelből 690 GWp monokristályos volt, polikristályos nulla. Ma a valódi kérdés az, melyik monokristályos technológia (n- vagy p-típusú) kerül a tetőre. Ezt a napelem működéséről szóló cikkünk hatásfok-táblája mutatja be, itt a két régi riválist vetjük össze.
Mi a különbség a monokristályos és a polikristályos napelem között?
Monokristályos: az olvasztott szilíciumból lassan, forgatva egyetlen hengeres kristálytömböt húznak ki, ezt szeletelik cellákká. A kristályrács a teljes cellában egybefüggő, ezért az elektronok akadály nélkül mozognak.
Polikristályos: a szilíciumot szögletes öntőformában hagyják megdermedni, közben sok kisebb kristály nő egymás mellett. Az öntés egyszerűbb volt, kevesebb anyag ment veszendőbe, ezért volt olcsóbb. A kristályok határán viszont az elektronok egy része elvész, ez a kisebb hatásfok oka.
Így ismered fel a tetőn:
| Monokristályos | Polikristályos | |
|---|---|---|
| Szín | egyenletes fekete vagy sötétkék | kékes, „jégvirágos”, foltos mintázat |
| Cella | régebben levágott sarkú (nyolcszögletű), ma szinte négyzetes | teljesen négyzetes |
A régi 60 cellás panelek mérete típustól függetlenül azonos volt (165 × 99 cm), a mai panelek nagyobbak. A méretekről és a darabszámról a panelméret-cikk szól.
Mennyi a hatásfok-különbség?
Az interneten keringő sávok (mono 15–22%, poli 14–18%) jellemzően évekkel ezelőtti panelekre igazak. Hogy ne cikkekből, hanem adatlapokból dolgozzunk, ugyanannak a nagy gyártónak a 60 cellás háztetős paneljeit vetettük össze:
| Panel (adatlap éve) | Teljesítmény | Hatásfok |
|---|---|---|
| Poli (2016) | 255–270 W | 15,6–16,5% |
| Mono (2016) | 270–295 W | 16,5–18,0% |
| Poli, az egyik utolsó (2022) | 260–285 W | 15,9–17,4% |
| Mai n-típusú mono, nagyobb (2026) | 450–475 W | 22,5–23,8% |
2016-ban a különbség még csak 1–1,5 százalékpont volt. Azóta a monokristályos panel ~6 pontot javult, a poli alig egyet, majd a gyártása megszűnt. A mai piac súlyozott átlaga 22,7%, a nagy gyártók leggyengébb szilícium panelje is 18,9%-os, vagyis jobb, mint bármelyik poli volt.
Mit jelent ez a tetőn? Az utolsó poli panel ~174 W-ot ad négyzetméterenként, a mai mono ~238 W-ot. Ugyanarra a 30 m²-es panelfelületre poliból ~5,2 kWp, mai monóból ~7,1 kWp fér. A hatásfok tehát a helyigényt dönti el: ha a tetőd elég nagy, kevésbé számít, ha kicsi, nagyon.
Melyik bírja jobban a nyári meleget?
A cella melegben veszít a teljesítményéből, a mértékét a hőmérsékleti együttható adja meg (a működés-cikk részletesen levezeti). Az adatlapok szerint:
| Panel | Hőmérsékleti együttható |
|---|---|
| Polikristályos (2022) | −0,41%/°C |
| Monokristályos (2016) | −0,39%/°C |
| Mai n-típusú mono (TOPCon) | −0,29%/°C |
Egy nyári délben, 55 °C-os cellánál ez polinál ~12%, a mai monónál ~9% pillanatnyi veszteség. A régi mono és poli között itt alig volt különbség, a mai n-típusú cella viszont érezhetően jobban bírja a hőséget.
Borús időben jobb a polikristályos?
Ez a hazai cikkek egyik visszatérő állítása, de gyártói vagy mérési adat nem támasztja alá. Az EU napelemes termelésbecslő rendszere, a PVGIS (erre épül a mi kalkulátorunk is) a kristályos szilíciumot egyetlen technológiaként kezeli, és ugyanazzal a gyenge fényre és hőmérsékletre vonatkozó modellel számol monóra és polira. Ugyanez igaz a tájolásra: hogy mennyit veszít a panel keleti vagy nyugati tetőn, az a napsugár beesési szögén múlik, nem a cella kristályszerkezetén. Egyik típus sem „toleránsabb” a rossz tájolással szemben.
Szórt fényben az éves termelést a teljesítmény (kWp), a tájolás, a dőlés és a hely dönti el. Mivel azonos tetőfelületre több mono kWp fér, borús időben is a mono termel többet ugyanazon a tetőn.
Melyik tart tovább?
A gyártók a teljesítménygaranciában vállalják, mennyit veszíthet a panel az évek alatt. Ez a legjobb, számon kérhető fogódzó az élettartamhoz:
| Polikristályos (2022) | Mai n-típusú mono (2026) | |
|---|---|---|
| Termékgarancia | 10 év | 25 év |
| Teljesítménygarancia | 25 év | 30 év |
| Garantált teljesítmény a 25. évben | 81,9% | 89,4% |
| Garantált teljesítmény a 30. évben | nincs vállalás | 87,4% |
A garancia lejárta nem a panel halála: egy jól működő poli panel a 25. év után is termel, csak a gyártó már nem felel érte. Az élettartamban tehát nincs ugrásszerű különbség a két típus között, a mai monóra viszont a gyártók hosszabb és erősebb vállalást adnak.
Mi a helyzet az árral?
Régen ez volt a poli egyetlen érve: wattra vetítve olcsóbb volt. Mióta nem gyártják, új poli panelt jellemzően csak raktári maradékként vagy használtan találsz, és ilyenkor is számolni kell vele, hogy ugyanarra a tetőre kevesebb fér belőle, a garanciája rövidebb, és egy későbbi bővítéshez nem kapsz hozzá illő panelt. Egy napelemes rendszer árában ráadásul a panel csak az egyik tétel: a szerelés, a tartószerkezet és az inverter ugyanannyiba kerül.
Hogy a te tetődre mekkora rendszer kell, és az mennyibe kerül, azt a kalkulátor mai monokristályos panelekkel számolja ki.
Melyiket válaszd?
- Új rendszerhez: monokristályost, mert más gyakorlatilag nincs. A választás a monón belül van: az n-típusú (TOPCon, HJT) panel hatásfoka és melegtűrése jobb a p-típusú (PERC) panelénél.
- Ha valaki polit ajánl: kérdezd meg, miért, és nézd meg az adatlap dátumát és a garanciát. Ha nem jóval olcsóbb wattra vetítve, nincs oka.
- Ha régi poli rendszered van: amíg termel, nem kell lecserélni. Bővítésnél az új panelek külön ágra (külön inverter-bemenetre) kerüljenek, ne a régiekkel közös sorba.
Gyakori kérdések
Melyik a jobb, a monokristályos vagy a polikristályos napelem?
A monokristályos. A mai panelek hatásfoka 22,5–23,8%, az utolsó poli paneleké 15,9–17,4% volt, ezért ugyanarra a tetőre ~37%-kal nagyobb teljesítmény fér. Jobban bírja a meleget, és hosszabb a garanciája. Új rendszerhez poli panelt ma gyakorlatilag nem gyártanak.
Miről ismerem fel a polikristályos napelemet?
A cellái kékesek, foltos, „jégvirágos” mintázatúak és teljesen négyzetesek. A monokristályos cella egyenletes fekete vagy sötétkék; a régebbieknek levágott sarka van, ezért a cellák között kis fehér rombuszok látszanak.
Lehet még polikristályos napelemet venni?
Újonnan gyártottat nem: 2025-ben a világ panelgyártásában a poli részaránya nullára esett. Raktári maradékként vagy használtan előfordul, de kisebb teljesítmény fér belőle a tetőre, és rövidebb a garanciája.
Keverhető a monokristályos és a polikristályos panel egy rendszerben?
Egy sorba (stringbe) kötve nem: a gyártói telepítési útmutatók szerint eltérő elektromos jellemzőjű paneleket nem szabad közvetlenül sorba kötni, mert a gyengébb panel lehúzza a többit. Külön ágon, az inverter külön bemenetén (MPPT) igen. Ezt a felmérésen a kivitelező tervezi meg.
Van harmadik napelemtípus is?
Van, a vékonyréteg (például CdTe), de a világpiac csak 2–3%-a, és főleg nagy naperőművekben használják. Családi házra szilícium panel kerül. A típusokat a napelem működéséről szóló cikkünk veti össze.
Mi a monokristályos napelem hátránya?
Régen a magasabb ára, de mióta polit nem gyártanak, ez az összevetés megszűnt. Ma a monón belül van különbség: a régebbi p-típusú (PERC) panelek melegben többet veszítenek, mint az n-típusúak.